Fogalomtár

A bankbetétek – például a megtakarítási számlán tartott pénz – törvényi védelme, az EU-ban ügyfelenként és bankonként 100 000 euróig. Az ETF-ekre nem vonatkozik – vagyonuk azonban elkülönített vagyonként védett.

Ha egy bank csődbe megy, a pénzt általában hét munkanapon belül megtérítik. Védelmet élveznek a megtakarítási számlák, a lekötött betétek és a folyószámlák; az értékpapíroknak nincs szükségük erre a védelemre, mert eleve nem tartoznak a bank vagyonához. Ha a brókerednél kamatot kapsz a pénzszámládon lévő összegre, érdemes ellenőrizned, melyik banknál van ténylegesen a pénz, és nincs-e részben pénzpiaci alapokba fektetve. Bővebben az A41BTT vagy kamat a pénzszámlán? című összehasonlításban.

Egy százalékpont századrésze: 100 bázispont 1 százalékpontot tesz ki. Egy 8,5 bázispontos felár tehát 0,085 százalékpontnak felel meg.

A bázispontokkal a kis kamatkülönbségek könnyen összehasonlíthatók, anélkül hogy tizedesjegyekkel kellene zsonglőrködni. Példa: a DBX0AN indexe az €STR plusz 8,5 bázispontot képezi le – ha az €STR 2,40%, ez 2,485%-ot jelent. Az EKB kamatdöntéseit is gyakran bázispontban adják meg: egy 25 bázispontos emelés például 2,25%-ról 2,50%-ra emeli az irányadó kamatot. A költségeknél ugyanez a helyzet – a 0,10%-os TER évi 10 bázispont.

Az a kamatláb, amelyen a bankok a felesleges pénzüket az Európai Központi Banknál elhelyezhetik. Az €STR általában valamivel alatta marad, és szinte vele párhuzamosan mozog.

Az EKB három irányadó kamata közül ez az egyik, és ma a legfontosabb, mert ez képezi a pénzpiac alsó határát: szinte egyetlen bank sem ad kölcsön egy éjszakára jelentősen olcsóbban annál, amit az EKB-nál kapna. Az EKB Kormányzótanácsa nagyjából hathetente dönt az irányadó kamatokról; az új kamatok általában a következő hét szerdájától érvényesek. Ha emeli a betéti kamatlábat, ettől a naptól az €STR is emelkedik – és vele együtt az A41BTT hozama is. Ha csökkenti, fordítva történik.

Az alap vagyona jogilag elkülönül az alapkezelő saját vagyonától. Ha az alapkezelő csődbe megy, az alap vagyona továbbra is a befektetőké.

Konkrétan az alap vagyonát egy letétkezelő őrzi – az A41BTT esetében a BNP Paribas Luxemburgban. Jogilag az A41BTT egy luxemburgi befektetési társaság (SICAV) részalapja, vagyona azonban ettől függetlenül elkülönül az alapkezelő vagyonától. Hasonló a helyzet az értékpapírszámláddal: még ha a brókered fizetésképtelenné válna is, az ETF-befektetési jegyek a te tulajdonodban maradnak, és átvezetik őket egy másik értékpapírszámlára. Ez másfajta védelem, mint a megtakarítási számlára vonatkozó betétbiztosítás: nincs felső határa, de az árfolyamveszteségtől nem véd.

Tőzsdén kereskedett indexalap. Az ETF egy indexet követ, és a tőzsdén részvényhez hasonlóan vehető és adható el – általában jóval olcsóbban, mint az aktívan kezelt alapok.

Mivel az ETF-nél senki sem hoz folyamatosan befektetési döntéseket, hanem az alap egy rögzített szabályt követ, a költségek alacsonyak maradnak. A kereskedés folyamatosan frissülő árfolyamokon zajlik, például a Xetrán. A részvény-ETF-ek mellett vannak kötvényekre, nyersanyagokra vagy – mint az A41BTT – kamatlábakra épülő ETF-ek is. Az EU-ban az ETF-ek többnyire UCITS-alapok, így vagyonuk elkülönített vagyon.

Azok az értékpapírok, amelyeket egy swap-ETF ténylegesen tart. Az A41BTT esetében a kiemelt információkat tartalmazó dokumentum szerint legalább 75%-ban EGT-beli vállalatok részvényeiből állnak. Teljesítményüket swap útján az index hozamára cserélik.

A helyettesítő portfólió bizonyos értelemben a swap zálogja. Alaponként egészen eltérő értékpapírokból állhat, például részvények helyett kötvényekből; hogy egy alap pontosan mit tart, azt a dokumentumai tartalmazzák. Normál működés mellett az összetétel nem számít, mert a swap kiegyenlíti a teljesítményét. Csak akkor válik fontossá, ha a swappartner kiesik: ekkor az alap ezeket az értékpapírokat tartja, és árfolyamuk az elszámolásig ingadozhat. Az aktuális összetételt a BNP Paribas Asset Management teszi közzé.

Egy értékpapír azonosítói. Az ISIN (LU3025345516) nemzetközileg, a WKN (A41BTT) Németországban használatos. Bármelyikkel megtalálod az ETF-et minden brókernél.

Az ISIN tizenkét karakterből áll, és az alap székhelye szerinti ország kódjával kezdődik – az „LU” Luxemburgot jelöli. Emellett léteznek tőzsdei kódok (tickerek), amelyek kereskedési helyszínenként eltérnek: a Xetrán EDEG, Párizsban és Milánóban CASHE, Londonban CSGB és CSHE. Figyelem: ugyanennek az alapnak a hozamfizető sorozata saját ISIN-nel rendelkezik – vásárláskor tehát alaposan ellenőrizd a kódot.

Jogszabályban előírt rövid dokumentum egy befektetési termékről, a költségekkel, kockázatokkal és forgatókönyvekkel. A tájékoztatóval együtt ez a vásárlás kötelező érvényű alapja.

Angolul Key Information Document (KID) a neve. Az egész EU-ban egységes felépítésű és legfeljebb háromoldalas, hogy a különböző szolgáltatók termékei összehasonlíthatók legyenek. A brókerednek az első vásárlás előtt a rendelkezésedre kell bocsátania. Az A41BTT kiemelt információkat tartalmazó dokumentumát a BNP Paribas Asset Management weboldalán találod – ez az oldalon található sok adat forrása is.

Összesítő kockázati mutató (Summary Risk Indicator) a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumból, 1-től (alacsony kockázat) 7-ig (magas kockázat) terjedő skálán. Az A41BTT az 1. kategóriába tartozik.

Az SRI a piaci kockázatot – vagyis hogy mennyire ingadozik az árfolyam – a hitelkockázattal ötvözi, azaz azzal, hogy elmaradhatnak-e kifizetések. Az 1. kategória nagyon kis ingadozást jelent, a 7. nagyon nagyot; a tipikus részvény-ETF-ek a 4–5. kategóriába esnek. Fontos: az SRI nem tükröz minden kockázatot. Az A41BTT kiemelt információkat tartalmazó dokumentuma kifejezetten külön is megemlíti a partner- és a származékos kockázatot – bővebben a Biztonság oldalon.

Vételi vagy eladási megbízás előre megadott legmagasabb, illetve legalacsonyabb árral. Csak akkor teljesül, ha az árfolyam eléri a limitet, így véd a kiugró árfolyamoktól.

Limit nélkül a megbízásod a következő elérhető árfolyamon teljesül – többnyire gond nélkül, gyér forgalom esetén vagy közvetlenül a tőzsdenyitás után azonban néha kedvezőtlen áron. Az A41BTT esetében elég, ha a limitet kicsivel az aktuális eladási ajánlati ár (ask) fölé állítod; így a megbízás általában azonnal teljesül. A limit a legtöbb brókernél nem kerül külön pénzbe. Ha csak egy napig érvényes, a megbízás lejár, amennyiben nem teljesül.

Egy fix összeg automatikus, rendszeres befektetése, például havonta. Sok bróker díjmentesen teljesíti az ETF-megtakarítási terveket.

Egyszer meghatározod az összeget és a gyakoriságot – például minden hónap elején 100 €-t –, a bróker pedig automatikusan vásárol befektetési jegyeket, gyakran azok törtrészeit is. Részvény-ETF-eknél ennek fő előnye az átlagár-hatás, egy olyan pénzpiaci ETF-nél, mint az A41BTT, inkább a kényelem, például vésztartalék felépítésekor. Hogy mi lesz a havi befizetésedből, és hol érhető el az A41BTT megtakarítási tervként, azt a Megtakarítási terv oldal mutatja meg.

Annak a kockázata, hogy egy szerződő fél – például a swappartner – nem teljesíti a kifizetéseit. UCITS-alapoknál ez partnerenként az alap vagyonának legfeljebb 10%-a lehet.

Egy swap-ETF legfontosabb szerződő partnere az a bank, amely az index hozamát fizeti. Ha ez a bank kiesne, az alap a legrosszabb esetben elveszítené a swapból eredő, még nyitott követelését. A gyakorlatban a swapot olyan gyakran nullázzák, hogy ez az összeg többnyire jóval a törvényi határ alatt marad. A helyettesítő portfólió ennek során is az alap tulajdona. Bővebben a Biztonság oldalon.

Olyan ETF, amely nagyon rövid távú kamatokhoz, például az €STR-hez igazodik. Alig ingadozik, és alkalmas arra, hogy rövid távra parkoltasd a pénzed – hasonlóan egy megtakarítási számlához.

A pénzpiaci ETF-ek részvények vagy hosszú lejáratú kötvények helyett nagyon rövid távú kamatokba fektetnek – többnyire az €STR-t követik, vagy rövid lejáratú állampapírokat tartanak. Ezért árfolyamuk szinte egyenes vonalban emelkedik. Olyan pénz elhelyezésére alkalmasak, amelyre a következő hónapokban szükséged lesz, vagy amely egy kedvező alkalomra vár – hosszú távú vagyonépítésre viszont nem. A betétbiztosítás nem védi őket, de elkülönített vagyonként különválnak az alapkezelő vagyonától. Az A41BTT alternatíváiról a pénzpiaci ETF-ek összehasonlításában találsz áttekintést.

Az eladási és a vételi ajánlati ár különbsége. Minden tőzsdei ügylet rejtett költségeleme, és az olyan likvid ETF-eknél, mint az A41BTT, nagyon kicsi.

A spread nem jelenik meg díjként az elszámolásodon, mégis ugyanúgy hat: ha veszel, majd azonnal el is adsz, pontosan ezt a különbséget veszíted el. 0,03%-os spread és 10 000 € esetén ez 3 €. Akkor a legszűkebb, amikor sokat kereskednek – az A41BTT esetében Xetra-kereskedési időben. Pénzpiaci ETF-nél a spread különösen számít, mert a napi hozam kicsi, és a spread csak néhány nap alatt térül meg. Hogy a te összegednél ez mennyi ideig tart, azt a megtérülési kalkulátor mutatja meg.

Az a referencia-kamatláb, amelyet az euróövezet bankjai a fedezetlen, egynapos (overnight) forrásokért fizetnek. Az EKB minden munkanapon nagy bankok jelentései alapján állapítja meg. Az A41BTT ezt a kamatlábat követi – bővebben az €STR oldalon.

Az EKB 2019 októbere óta teszi közzé az €STR-t; ez váltotta fel a korábbi referencia-kamatlábat, az EONIA-t, amelyet 2022 elején megszüntettek. Alapját azok az egynapos források adják, amelyeket mintegy 50 nagy bank más bankoktól, alapoktól, biztosítóktól és egyéb pénzügyi vállalatoktól vesz fel; az EKB a volumen felső és alsó 25%-át elhagyja, a többiből pedig súlyozott átlagot számol. Neked mint befektetőnek ez a kis kockázatú pénz mércéje: ha az €STR 2,4%, akkor egy pénzpiaci ETF költségek előtt nagyjából ennyit hoz. Az A41BTT jelenleg valamivel e fölött van, mert a swappartnerei felárat fizetnek – ez azonban nem garantált. Hogy ez euróban mit jelent, azt a kamatkalkulátor mutatja meg.

Csereügylet az alap és egy bank között: az alap átadja a helyettesítő portfóliójának teljesítményét, és cserébe megkapja az index hozamát.

Az A41BTT esetében ez konkrétan a következőt jelenti: ha a helyettesítő portfólióban lévő részvények árfolyama emelkedik, az alap átadja a nyereséget a banknak; ha esik, a bank kiegyenlíti a veszteséget. Így neked az €STR-hozam marad – jelenleg még valamivel több is, mert a bankok a cseréért felárat fizetnek, ez azonban nem garantált. Hogy a bankkal szembeni nyitott követelés ne nőjön túl nagyra, a swapot rendszeresen nullázzák. Hogy mindez hogyan függ össze, azt a Biztonság oldalon lévő ábra mutatja meg.

Az alap nem közvetlenül az index elemeit vásárolja meg, hanem egy bankkal kötött swap révén kapja meg az index hozamát. Az ellentéte a fizikai replikáció. Bővebben a Biztonság oldalon.

Fedezetként az alap saját értékpapír-portfóliót tart, az úgynevezett helyettesítő portfóliót. Az olyan kamatindexeknél, mint az €STR, ez a legpraktikusabb megoldás, mert a bankok közötti egynapos hiteleket egy alap nem tudja közvetlenül megvásárolni. Előny: az alap nagyon pontosan követi az indexet – ha pedig a swappartnerek felárat fizetnek, mint jelenleg az A41BTT esetében, az alap még felül is teljesíti. Hátrány: partnerkockázat keletkezik a bankkal szemben, amelyet UCITS-alapoknál jogszabály korlátoz.

Total Expense Ratio: egy alap éves költségei az alap vagyonának százalékában. Folyamatosan vonják le őket az alapból, így már benne vannak az árfolyamban. Az A41BTT esetében évi 0,10%.

A TER többek között a kezelés, a letétkezelés és az indexlicenc költségeit tartalmazza, a brókered költségeit, például a tranzakciós díjakat azonban nem. 10 000 € és 0,10% TER esetén ez évente nagyjából 10 €. Mivel a pénzpiaci ETF-ek csak néhány százalék hozamot hoznak, a TER itt a hozam nagyobb részét teszi ki, mint a részvény-ETF-eknél. Érdemes összehasonlítani: a legolcsóbb, €STR-t követő ETF-ek költsége 0,05% – bővebben a pénzpiaci ETF-ek összehasonlításában.

Az alap tényleges hozamának eltérése az index hozamától egy adott időszakban. Megmutatja, valójában mennyibe kerül egy ETF, és gyakran többet elárul, mint a TER.

A TER csak az igazság egy része: a swapköltségek, az értékpapír-kölcsönzésből származó bevételek vagy az adóhatások tovább ronthatják vagy javíthatják a tényleges hozamot. A tracking difference-et többnyire egy naptári évre mérik. Ha −0,10%, akkor az ETF végső soron pontosan a TER-jének megfelelő összegbe kerül; ha az eltérés kisebb vagy akár pozitív, az alap hatékonyabban működik. A tisztességes összehasonlításhoz több év adataira van szükség – a 2025 júniusában indult A41BTT esetében ez még nem lehetséges.

Az alap nem fizeti ki a hozamait, hanem automatikusan újrabefekteti őket. Ezáltal nő az árfolyam. Az ellentéte a hozamfizető alap.

Ez kényelmes, és a kamatos kamat hatását is biztosítja, mert az újrabefektetett hozamok is tovább kamatoznak. Adózási szempontból azonban a tőkenövelő nem jelenti automatikusan azt, hogy „eladásig adómentes” – Németországban például évente az ún. Vorabpauschale (előzetes átalány) után kell adózni. Ha rendszeres kifizetéseket szeretnél, válassz hozamfizető változatot; az A41BTT mögött álló alapnak van hozamfizető sorozata is, saját ISIN-nel. Hogy a te országodban mi érvényes, azt az Adózás oldalon találod.

Befektetési alapokra vonatkozó uniós szabályrendszer, szigorú előírásokkal a diverzifikációra, a kockázatokra és az átláthatóságra. Az A41BTT egy UCITS ETF.

Az UCITS az „Undertakings for Collective Investment in Transferable Securities” rövidítése, magyarul ÁÉKBV. Ez az uniós irányelv többek között azt szabályozza, milyen széles körben kell egy alapnak diverzifikálnia, mekkora kockázatot vállalhat az egyes szerződő partnerekkel szemben – swapok esetén legfeljebb az alap vagyonának 10%-át –, és milyen információkat kapnak a befektetők, például a kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot. Ha egy UCITS-alapot egy uniós országban engedélyeztek, egyszerű bejelentés után más uniós országokban is forgalmazható; ezért a magánbefektetők számára az ilyen alapok a szokásos választás.

A vételi ajánlati ár (bid) az az ár, amelyen eladhatsz, az eladási ajánlati ár (ask) pedig az, amelyen vásárolhatsz. A kettő különbsége a spread.

Mindkét árat általában egy árjegyző jegyzi, amely a vételi ajánlati áron vásárol befektetési jegyeket, és a valamivel magasabb eladási ajánlati áron ad el. Limitáras megbízással meghatározod, legfeljebb mennyit vagy hajlandó fizetni, illetve legalább mennyit szeretnél kapni. Az A41BTT esetében a két ár a Xetra fő kereskedési idejében általában csak néhány század százalékkal tér el egymástól; ezen az időn kívül a különbség jóval nagyobb is lehet.

A Deutsche Börse elektronikus kereskedési helyszíne. A fő kereskedési idő hétfőtől péntekig 9:00 és 17:30 között van (német idő szerint); ebben az időszakban általában a legszűkebbek a spreadek.

A Xetra Európa egyik legnagyobb forgalmú ETF-kereskedési helyszíne. Más helyszínek, például a gettex, a Xetra árfolyamaihoz igazodnak, ezért ott is a Xetra fő kereskedési idejében a legszűkebbek a spreadek. 2025 decembere óta a magánbefektetők az ezt kínáló brókereknél a Xetrán 8:00 és 22:00 között is kereskedhetnek; a fő kereskedési időn kívül azonban a spread gyakran szélesebb. Az A41BTT a Xetrán EDEG kóddal szerepel. További tippeket az olcsó vásárláshoz a Vásárlás oldalon találsz.

Olyan piaci szereplő, amely folyamatosan vételi és eladási árakat jegyez, és ezzel likviditást biztosít. Az A41BTT esetében többek között a BNP Paribas Arbitrage látja el ezt a feladatot.

Ezek többnyire bankok vagy kereskedőcégek, amelyek a tőzsdével szemben vállalják ezt a kötelezettséget. Így bármikor kereskedhetsz, akkor is, ha éppen senki más nem vesz vagy ad el. Az ő bevételük a spread. ETF-eknél az árak az alap vagyonának értékéhez igazodnak, ezért alig térnek el a valós értéktől. Minél több árjegyző gondoz egy ETF-et, általában annál szűkebbek a spreadek.